Orbán betolja az utolsó milliárdokat is Feketéhez
Kétharmados többségbe kerülhet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a kormány az idén hétmilliárd forintot kiosztó Nemzeti Kulturális Alap (NKA) minden pénzosztó testületében. Az NKA lényegét jelentő szakmai önállóság végérvényesen megszűnhet, az Orbán-kormány terve szerint Fekete Györgyék nélkül aligha lehet majd állami támogatást szerezni művészeti projektekre.
A Népszabadság információja szerint a kormány már novemberben tárgyalhatja azt a tervezetet, amelynek célja, hogy a Fekete György által elnökölt Magyar Művészeti Akadémiát megkerülhetetlenné tegye a Nemzeti Kulturális Alap művészetfinanszírozási döntéseiben. A törvénymódosítás elfogadása esetén az akadémiának az egyes művészeti kollégiumokban ugyanannyi, összességében pedig jóval több beleszólása lesz a művészeti pénzek elosztásába, mint az összes többi szervezetnek együttvéve.
A tét nagy: a kulturális alap az állami kultúrmecenatúra meghatározó szervezete. Idei költségvetése hozzávetőleg 9 milliárd forint, ennek egy részét a működési költségek emésztik fel, ám így is több mint 7 milliárdot oszthat el a kultúra és a művészet pályázati támogatására. Jelenleg tíz állandó szakmai kollégiumot működtet nagyon eltérő mértékű, de egyaránt százmilliós nagyságrendű költségvetéssel.
A stratégiai döntéseket hozó „elvi irányító és koordináló" NKA-bizottságba és a konkrét támogatási igényekről döntő művészeti szakmai kollégiumokba a jövőben nem az emberi erőforrások minisztere és a szakmai szervezetek jelölik fele-fele arányban a tagokat, hanem harmadukat a miniszter saját hatáskörben, harmadukat az MMA és csak harmadukat a többi művészeti szervezet. Őket, még ha mindig egységesen lépnének is föl, a kormány és a kormánypártok által köztestületté emelt MMA képviselői immár bármikor kényelmesen leszavazhatják, vagyis bármilyen döntést meg lehet majd hozni akár – az MMA-t leszámítva – teljes és egységes szakmai tiltakozás ellenében is.
Úgy tűnik, hogy Fekete Györgyék nélkül alig lehet majd állami támogatást szerezni művészeti projektekre.
Ha ez nem volna elég, további biztosítékok is Fekete Györgyék rendelkezésére állnak híreink szerint a készülő törvényben: az alap elnöke ugyan továbbra is a miniszter lesz, de az alelnök kinevezéséhez ki kell kérnie az MMA elnökének véleményét.
Ahhoz is szüksége lesz a bizottságnak a miniszter és az MMA elnökének egyetértésére, hogy eldönthesse, a rendelkezésre álló keretből melyik művészeti kollégium mennyi pénzt költhet el.
Tudomásunk szerint az NKA-törvény fentebb részletezett módosításairól társadalmi egyeztetésre egyelőre nem került sor, csak az MMA-val konzultáltak a javaslat készítői. Ez a megoldás előnyösebb is lehetne az MMA számára, mintha egyszerűen átvennék-beolvasztanák az alapot szervezetükbe, mivel ebben a felállásban úgy tudnának igen jelentős befolyást gyakorolni az NKA művészeti támogatásainak elosztására, hogy az ezzel járó adminisztratív feladatokat nem kellene átvenniük.
Másfél éve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy noha köztestületként a művészeti akadémiának kéne képviselnie a teljes magyar művészeti életet, ezt azonban nem teszi, mert civil szervezetként nem kellett világnézetileg semlegesnek lennie, és ezt a világnézetileg nem semleges tagságot örökölte meg a köztestület is az egyesülettől.
Válaszol a minisztérium
Lapunk megkeresésére a humántárca azt közölte: „A Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről szóló 1690/2012. (XII. 29.) kormányhatározat előírta az MMA Nemzeti Kulturális Alap (NKA) forrásainak felhasználásával kapcsolatos közreműködésének módjára vonatkozó kormányzati javaslat kidolgozását, továbbá a kulturális mecenatúra rendszer működésének felülvizsgálatát, a rendszerszerű működés és együttműködési felületek kialakításának lehetőségére figyelemmel, az esetleges párhuzamosságok megszüntetése érdekében. Részletekkel a kormány döntését követően tudunk szolgálni, addig szíves türelmét kérjük.
